Kajtár és Virág család

Kajtár Gáspár (1862-1936) a mai Szlovákia területéről, Kurtakesziből, a Csallóközből érkezett Fehérvárra vándorló csizmadia legényként a századforduló környékén. Édesapja majoros gazda volt, feleségével 11 gyermeket nevelt fel.
Önálló csizmadia volt már, amikor 1904-ben feleségül vette a székesfehérvári születésű Virág Rozália (1875-1918) szakácsnőt, akinek édesapja földműves napszámos volt, édesanyja mosónő. Házasságkötésük évében a Tolnai utca 20-ba költöztek, bérelt lakásba, itt születtek gyermekeik: Erzsébet (1906-1908?), ismét Erzsébet (1908-2004): családjának Bözsi: ő a fényképek összegyűjtője és egy részük feliratozója; Lajos (1909-1914?- ? eltűnt a II. világháborúban), Ilona (1915-2005).
Kajtár Gáspár ismert, megbecsült csizmadia volt a Palotavárosban. Kényes, igényes volt a munkájára; vásározni is járt, a vásárokba is hibátlan, jó csizmákat vitt. Vidám alaptermészetű, tréfát, dalokat kedvelő ember volt, munka közben versenyt fütyült a kanárijával; már amikor éppen nem szívta a pipáját. Viszonylagos jólétük, jó megélhetésük 1918-ban ért véget, amikor meghalt a családanya. A betegség és a temetés örökre elvitte a saját házra gyűjtögetett pénzt. Az apa - meghalt felesége családjának kívánságára - ismét megnősült; de az új feleség nem szerette a gyerekeit, így elküldte a háztól. Erzsébet, mint a legidősebb gyermek, abba hagyta a gimnáziumot (óvónő szeretett volna lenni); varrónő tanoncnak állt a Schnetzer Nővérek Női Szabóságához, varrónő lett. Később Pesten szakácsnő Lendvai István költő, író (1888-1945) családjában; az író felesége Hessz Anna, barátnője volt anyai nagynénjének, Bottyán Istvánnénak. Az apa halála után Ilonát is magával vitte, több keresztény és zsidó családnál szolgáltak együtt, ill. külön. A háború előtti években hazatértek; Erzsébet varrt, Ilona különböző munkákat végzett: volt jegyszedő egy moziban, aztán a Vadásztölténygyárban kezdett dolgozni. A fiútestvér Lajos foglalkozása nem ismert; Pestre került, azt tudni róla, hogy szeretett kártyázni. 1943-ban, „Messze Oroszországból” adott magáról utoljára hírt.

Kajtár Gáspár feleségének, Virág Rozáliának három testvére volt: Anna, Katalin, később Vései Józsefné; Júlia, Később Bottyán Jánosné. Vései Józsefnének volt egy fia: Vései József; egy ikerpár lánya: Mária és Rozália; valamint örökbe fogadta Anna nevű testvérének Erzsébet nevű lányát.
Vései Rozália, (Rózsi :1898-1995), később Gebauer Istvánné; gyerekeik Ilona ( már nem él) és Kató.
Vései Mária (Maris: 1898-1990), később Pájer Istvánné. Egy István nevű fia volt.
Vései (Virág) Erzsébet, később Kovács Józsefné, egy lánya volt: Klára.
Bottyán Jánosnénak nem volt gyereke; férje Városi Gyula székesfehérvári megyéspüspök, később kalocsai érsek alkalmazásában állt egy ideig.
Életük fő helyszíne a Palotaváros: a Sütő, Tolnai, Selyem utca; a Sziget és a Dűlő (A régi Balatoni út jobb oldala kifelé tartva a városból). Az elsősorban műtermi fotókon a Kajtár és a kiterjedt Virág-Vései család ünnepi eseményei, pillanatai: első áldozás, esküvő maradtak fenn; de készültek a családról, barátokról, ismerősökről csak a megörökítés szándékával fotózott képek is.