Albrecht család

Id. Albrecht János feleségével, Glaser Katalinnal Székesfehérvárott a Budai út 96. számú (később átszámozás miatt 94.) házban telepedett le. Itt pékséget és üzletet üzemeltettek. A fiúgyermekek édesapjuktól megtanulták a pékmesterséget. Ezt saját üzletükben folytatták. Édesapjától ifj. Albrecht János, a legidősebb fiú vette át a pékség és az üzlet vezetését (id. Albrecht János 1909-ben már nem élt). Kovács Terézzel kötött házasságából három fiú és három leánygyermek született. A fiúk természetesen pékek lettek. A család új üzletet is nyitott az Erzsébet út 21. számú házban. A pékárut nem csak maguk árulták, hanem kisebb üzletekbe is szállították. Később a Budai út 82-ben épült új pékség és üzlet. Itt működött az város első gőzkemencéje. Az államosítás után ezt a pékséget a kenyérgyár használta.

A három Albrecht lány: Az emlékmentés oldalán található kép a három Albrecht lányt ábrázolja, középen Mária, két oldalán az ikrek, Anna és Katalin. Ők életük végéig hűségesek maradtak Székesfehérvárhoz. A „péklányok” hozománya egy fehérvári ház volt.
Anna 1929-ben lett Tóth Antal felesége. A Havranek úton (Felsővárosban) kocsmát és fűszerboltot üzemeltettek. Katalin és Mária 1935-ben ment férjhez. Katalin Nyári Antal pékmesterrel kötött házasságot A férj apósától tanulta a pékmesterséget. Ők a Széchenyi út 113-ban nyitottak pékséget. Mária Zsigmond Antal díszműkovács felesége lett. A férj városi intézmények kovácsoltvas kerítéseinek és egyéb műtárgyainak alkotója volt.

Beck Anna - Albrecht Mária és Beck Antal lánya - 3 éves korában veszítette el édesanyját. Tiszteletbeli fehérvári „péklány” volt, sok évet töltött nagybátyja, Albrecht János házában. Szalontai Anna (leszármazott) édesapjával, Szalontai Lajossal kötött házasságot 1936-ban. 1939-ben Budapestre költöztek.

Albrecht János harmadik felesége Salsgruber Anna volt. Házasságukból egy leány született, Ilona. Albrecht János fiatal felesége: „Ninus néni” Székesfehérvárott segített az üzleti ügyek irányításában. Határozottságának köszönhetően fellendült a termelés.

A 20-as és 30-as években Székesfehérvárott és a környező falvakban nagyon sok Albrecht pék dolgozott. Gánton Albrecht Rezső; Csákberényben Gyula és fia, később Albrecht Jenő és fia Tibor; Fehérvárcsurgón Albrecht Lajos és leszármazottai; Iszkaszentgyörgyön Albrecht Antal. Természetesen mindannyian rokonok voltak. 1935 körül a Budai út 94-ben megszűnt a termelés, az Erzsébet út 21. alatti sütödét viszont Katalin férje, Nyári Antal üzemeltette az államosításig.

Id. Albrecht János és felesége, Glaser Katalin nem is álmodhatott arról, hogy egy pékdinasztia megalapozói lesznek. Az adatgyűjtés során rajzolódott ki az Albrecht család kivételes útja. Eredményes munkásságuk a szorgalmuknak, a pontos munkavégzésüknek, összetartásuknak és a szakma szeretetének volt köszönhető. Nagy családi vállalkozásban gondolkodtak. Ha új munkaerőre volt szükségük, rokon fiút vagy lányt alkalmaztak. A család történetét 1945-nél nem hagyhatjuk abba. Az államosítás után a kenyérgyárban találtak munkát. A 60-as években 6-8 Albrecht rokon is ott dolgozott egyidőben. Többen a tanulókat oktatták. Ma is működik a városban egy pékség a Budai út 99-ben. Albrecht Lajos bácsi lánya és unokája üzemelteti Petkó Pékség néven.

Szalontai Anna, Albrecht leszármazott